Már egy jó ideje szokásommá vált, hogy az álmaimat - ha vissza tudok rájuk emlékezni -, lejegyezzem. Ezt a szokásomat a születés-élmény csoport után is fontosnak - sőt! kiemelten fontosnak - éreztem.
Viszont a csoport* után eléggé fel volt bennem kavarodva minden. Rémlett, amikor felébredtem, hogy álmodtam, de egyszerűen még csak egy kép se rémlett fel belőlük. Eltelt egy pár nap, mire ez a helyzet változni tudott, s képes voltam felidézni belőlük, ha más nem részleteket.
Az egyik nap, az éjjel közepén felébredve, eléggé intenzíven bennem volt még az álom, de félig álmosan legyinteni akartam arra, hogy lejegyezzem. Nem tűnt érdemlegesnek a tartalma. Ám szinte ezzel egyidőben átsuhant rajtam egy gondolat, hogy mégis jobban teszem, ha leírom. Úgy rémlik, hogy már szinte az alatt, hogy a történet szavait a füzetembe véstem, kezdett összeállni bennem az a felkiáltás-szerű kérdés, hogy "Lehet, hogy volt egy ikertestvérem?!"
Álmomban egy nagy medencében (anyaméh?) támogattam egy hasonló korú férfit , s tudtam (de nem láttam), hogy anyám is ott van valahol a közelben. Aztán a medence partján voltam, ott a férfi már nem volt velem, anyámat támogattam - hasonlóan, ahogy a férfit is (a vállammal a hóna alá nyúlva).
Talán ez az utóbbi momentum volt ismerős, hiszen szinte az egész életemet végig kíséri, hogy anyum életéért aggódom, hogy meg akarom őt menteni. S most, hogy ez a momentum megjelent más aspektusban, összeállt, hogy ezt a férfit is meg akartam menteni. Talán nem is kell tovább magyaráznom :). Azt hiszem, hogy a döntő úgy is az volt, hogy intuitívan éreztem, hogy az álomban lehet valami fontos, hiszen olyan erősen és váratlanul jött a késztetés, hogy írjam le.
Amikor elkezdtem összegyűjteni az iker-témával kapcsolatos élet-helyzeteimet, egyre több olyan álom bukkant fel, amit korábban leírtam, de ennek a tényezőnek a tudatában már másképp értelmeztem: kiviláglott belőlük, hogy volt egy iker, akit elvesztettem.
Sokszor feljött, hogy elveszítettem valamit (pl. csomagot), hogy van egy dupla-ágy, s eltűnik, aki ott volt velem a másik ágyon. Néha talán túlzásokba estem, s olyanba is belemagyaráztam az iker-témát, ahol nem volt annyira egyértelmű, de ez nem változtat a helyzeten. Az álmok segítenek feldolgozni azt, ami bennem van.
* csoport - A születés-élmény csoportra utalok ekként a blogban, ami jelentős állomása volt annak, hogy az elveszett ikrem témája felmerült.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése